Már régóta követtem a szürke utcákon át. Lehajtott fejjel, kezeit zsebre dugva, szinte céltalanul bolyongott, nem törődve a kopott kirakatokkal, kiabáló hajléktalanokkal.Karácsony közeledtével az emberek kétségbeesve próbálják legjobb álarcukat mutatni a többiek felé. "Minden rendben. Boldog vagyok." Mindegyikük, kivéve őt.Éreztem rajta, hogy már belefáradt ebbe a világba, a sok álszenteskedésbe, a hátbatámadásokba, hogy semmibe veszik, a céltalan pénzköltésbe, de leginkább abba, hogy egyedül van; a magányba. Egy é
...
Tovább »
Megtekintések száma: 538 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Kényszergyógykezelésre küldték. Azt mondták, hogy a saját érdekében. Nem akart menni, félt a fehér köpenyesektől, félt a sápadt, beesett arcú emberektől, félt a fakó szemektől, üres tekintetektől, de leginkább attól, hogy végleg egyedül marad. Hiába tiltakozott, elvitték.Bezárták egy szűk szobába, korlátozva addigi mozgásterét. Bizonyos időközönként fehér köpenyesek keresték fel, kérdezgették, de mintha más nyelvet beszéltek volna, nem értette őket. Olyankor komoly arccal a papírjukra meredtek s nem szóltak semmit. Ezek után a látogatások után gyógyszereket hoztak neki, amiket mindig be kellett vennie. Né
...
Tovább »
Megtekintések száma: 540 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Marcangolta, szaggatta a húst. Hályoggal borított szemeit diadalittasan Áldozatára emelte, szörnyű állkapcsából mérgező nyál csorgott. Fekete karmaival újra beletépett a kiszolgáltatott mellkasba, a szívet akarta. A test sikolya messzire elhallatszott, a szél szárnyaira kapta s kietlen, szikes földek felé sodorta, hogy ott visszhangozzon tovább.A lény újra belevágott a húsba, iszonytató csapásával szétmorzsolva a bordákat, végül feltárult előtte a szív. Az összeroncsolt mellkasban még tovább, erősen, kétségbeesve dobogott. Gonosz vigyorral figyelte egy darabig a verdesést, majd feltelepedett a felsőtestre,
...
Tovább »
Megtekintések száma: 520 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Könnyes szemeivel újra felém pillantott, várakozva. Az imént fejezte be legújabb sebesülésének történetét, a történetet mely már oly sokszor megesett másokkal is. A történetet, melyet az átkos szerelem írt vérrel.Ezüsttálcán kínálta fel szívét a fiúnak, egy egyszerű de fontos kérdés kíséretében, melyre a kapott válasz tőrdöfésként érte kiszolgáltatott lelkét. Csak két szó okozta vesztét.Fejét lassan az asztalra hajtotta, karjaival eltakarva arcát. Kizárta a külvilágot. Hosszú, fekete pólójának ujja felgyűrődött, láttatva engedte
...
Tovább »
Megtekintések száma: 524 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Gonosz bűnök árnyékban egy kisgyermek sírását hallani.Elméjének sötét oldalából tiltott dolgokat rajzol, apró, remegő kezeivel... egy kislányéi ezek, kiről mindenki tudja, hogy egy teljesen másik világba tartozik. Egy világba, mely telve van szeretettel... Hiába próbálkozik, már nem tud elaludni, az Álom messzire elkerüli, hiszen tudja jól, hogy nemsokára el kell mennie.Egy gyermek sír, miközben a varázslatos kötelékekre vár, mik majd megragadják, s a másik oldalra húzzák, nem eresztve Őt többé. E földi emlékei egyre halványodnak. Rémlik, mintha sokszor mondták volna neki, hogy ne féljen a szörnyetegektől, melyek ágya alatt rejtőznek... mostanra ők lettek legjo
...
Tovább »
Megtekintések száma: 538 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Mint gyermekkoromban s halhatatlan utam során is oly sokszor, ezúttal is, felszegett fejjel az éjszakai eget kémleltem. A csillagokkal sűrűn telehintett nyári eget, mely olyan volt mint egy ezüst s gyémántszálas szőttes. A sok természeti csoda közül, ami mindig lenyűgözött ez volt az egyik s egyben legfontosabb számomra. Képes voltam órákig szótlanul ülni egyhelyben, a széles mezőkön vagy egy fa tetején. Szemeimmel egyre csak figyeltem, várva, hátha látok hullócsillagot s ha volt, a hűs szellő lágyan cirógatta arcom egy-egy hajtincset magávalragadva.Ezen az éjszakán is, a birtokhoz tartozó hatalmas réte
...
Tovább »
Megtekintések száma: 523 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Sok idő telt már el azóta, mióta majdnem megölt a Vadász. Ezalatt az időszak alatt már teljesen regenerálódtam... a folyamatban többen is segítségemre voltak, akiknek hálával tartozok. Emberek s vámpírok vegyesen, nemcsak vérüket, hanem életüket is áldozták, áldozták volna nemcsak gyógyulásom oltárán, hanem ha kellett volna akkor csata közben is.Nem tudom nekik eléggé megköszönni...Túl régóta láncolt a gyengeség szobám ágyához, a fülledt éjszaka ezúttal a hatalmas, házikönyvtár ablakában talált. Ott ülve élveztem a csillagokkal telehintett eget s a néha lengedező szellőt. Gondoltaimba mélyedve a t
...
Tovább »
Megtekintések száma: 522 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Ólomsúlyú végtagokkal fekszem még mindig ágyamban, csak nemrég ébredtem. Minden mozdulat elviselhetetlen fájdalmat okoz. Tekintetem a plafonra szegeztem, úgy vártam. Egy halk kopogtatás kíséretében hű inasom lépett be.-Hogy érzi magát Úrnőm?-Nem jól... nem jól...-Úrnőm... Nemrég egy férfi járt itt... azt hiszem a Mestere.-az a kevés vér, mi ereimben csordogált szinte azonnal megfagyott, nem értettem miért jött el... Rémült ötleteim áradatának James szelíd hangja vetett véget.-Egy tasaknyi új vért hozott.-Bal karom felé bökött, s valóba
...
Tovább »
Megtekintések száma: 514 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
Idegesen vártam Mesterem érkezésére a kocsifeljárón. Nem tudtam mihez kezdjek, így fel s alá járkáltam a csillagtalan éjszakában, míg végül két fényszóró vetette árnyékomat a bejárati ajtókra. Hatalmas, fekete terepjáró ajtaja nyílt előttem, s intettek, hogy szálljak be. A kilométeróra halvány fényében Mesterem arca derengett fel de... ezúttal valahogy más volt... mintha fáradtabb lett volna. Némán ültünk egymás mellett, Ő vezetett én csak néztem a tovasuhanó fényeket, embereket és az életet. Nem figyeltem mikor értünk be a közeli váro
...
Tovább »
Megtekintések száma: 521 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Elszorult szívvel léptem ki szobám erkélyére, s fürkésztem a távolt. Hátha meglátom az ismerős férfialakot, ki tegnap hagyta el szobámat. Utolsó csókja még ajkamon égett, ölelését még bőrömön éreztem. Nem akartam elengedni. Nem akartam elüldözni, de akkor meg kellett tennem, még ha a szívem is tört millió apró darabra. A saját érdekében... a mi érdekünkben... valami nála is nagyobbtól és erősebbtől akartam megvédeni.Vajon érezte, hogy félek? S azt is tudta, hogy miért? Vagy csak fagyos hangom, és elutasító testt
...
Tovább »
Megtekintések száma: 492 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Elgondolkozva ültem régi könyveim fölött, úgy hallgattam az éjjeli szellő susogását mely lágyan cirógatta arcom. Mélyen belemerültem az emlékekebe, nem hallottam, hogy Látogatóm már megérkezett. Hideg ujjainak érintése rántott vissza a valóság felszínére, melyek aztán nyakam köré is fonódtak. Hátrarántott, teljesen a széles fotel háttámlájához szorított. Levegő után kapkodva próbáltam lefejteni szorító ujjait, sikertelenül.Végül engedett, de kezét továbbra is állam alatt nyugtatta. Szakadozva, görcsösen vettem a levegőt, Mesterem ezt a pillanatnyi gyengeséget kihasználva kezét szinte azonnal lejjebb c
...
Tovább »
Megtekintések száma: 487 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Elfáradtam a második keringő után, pihennem kellett.Fáradtan roskadtam le a terem falai mentén elhelyezett elegáns székek egyikére, onnan figyeltem álarcom mögül, a többi vendég alakoskodását, s Mesteremet ahogy otthonosan elvegyült közöttük. Tekintetem tovább vittem a termen, hogy lássam a berendezést. Nem messze székemtől, valamint a terem végében hosszú asztalok voltak elhelyezve, rajtuk csiszolt kristályüveg edények és karcsú üvegek, hosszúnyakú poharak. Szomjas voltam. Ahogy felálltam, kicsit megszédültem, egyensúlyom is elvesztettem, már nem tudtam megkapaszkodni semmib
...
Tovább »
Megtekintések száma: 486 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
A bál, II.Volt valami abban a keringőben, ami nyugtalanított, mégse tudtam megmondani mi az... Félelmem minden megtett lépéssel nőtt, de nem tehettem ellene. Ő irányított.A táncterem közepe felé sodort Mester lendülete, szédültem, de próbáltam a körülöttünk lévőket is figyelni. Próbáltam rájönni kik rejtőznek az álarcok mögött, kik figyelnek alig leplezett kárörömmel, kíváncsisággal vagy éppen unalommal. Próbáltam rájönni, hogy kik lehetnek azok, akik mégse szomjaznak a véremre... Amint tekintetem újra Mesterem arcára emeltem, lenéző mosolyt láttam. Befejeztük a táncot, a zene is elhalkult; a teremben táncoló párok megálltak, mély meghajlással
...
Tovább »
Megtekintések száma: 486 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Féltem.Idegesen gyűrögettem ruhaujjam fodrát, miközben Mesteremre vártam; végül megérkezett. Alig mertem felnézni rá. Arcán nem látszott semmi érzelem, hidegen fürkészett.-Látom elkészültél. Menjünk.-Némán, csendben haladtunk egymás mellett, le a bejáratig. Mielőtt kiléptünk volna, Mester a kétszárnyú ajtóhoz szorított. Kétségbeesve, szinte lebénulva vártam következő mozdulatát. Megharapott. Nem tartott sokáig, éppen csak addig, hogy kellően "megszelídítsen". Gondosan vigyázott ruhám nyakára, mindig nagy hangsúlyt fektetett a külsőségekre. Végzett, aztán kitámogatott a régimódi lovaskocsiig, s f
...
Tovább »
Megtekintések száma: 484 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Nem kellett sehova sem sietnem, nem kellett várnom Mesteremre, nem kellett a Vadásztól tartanom, a mai éjszaka semmivel sem kellett törődnöm, s mégis.... félelemtől elszorult szívvel kellett ébredtem. Kábán öltöztem fel. Nem éreztem éhséget, íróasztalom felé tartottam némán. Kezembe vettem a meghívókat, elgondolkozva indultam a padlás felé. Könnyen szökkentem ki a nyitott, tetőtéri ablakon, s leültem a felújított tetőcserepek szélére. Lábamat a semmibe lógatva böngésztem a két elegáns, vastag domborpapírt. Ismerős neveket kerestem rajtuk.Hallottam hátam mögül a motoszkálást, de ne
...
Tovább »
Megtekintések száma: 470 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Nagyon nyugtalanul aludtam... egyre csak forgolódtam s rémálmok gyötörtek. Tegnap talán ezért is ébredhettem fel idő előtt, szinte még világosban. Inasom is aggódva figyelt, amint fáradtan emeltem számhoz poharam. Csak szemei kérdeztek némán. Nem törődve vele, felmentem szobámba. Vártam Mesterem.Hangtalanul lépett be hálómba, nem vettem észre, csak mikor megérintett. Rémülten fordultam hátra, s figyeltem, ahogy fölém magasodott. Gonoszul elmosolyodott.-Ezt nézd... Két meghívót is kaptunk. Itt a tiéd.-azzal a kezembe nyomott még egyet, amit azonnal ki is
...
Tovább »
Megtekintések száma: 469 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Végigsimított a nyakamon, majd hideg kezei lejjebb kalandoztak mellkasomig, onnan pedig le egészen csípőmig. Magához vont. Remegő ajkaimat halk sóhaj hagyta el... nem akartam, hogy hozzámérjen, de nem tehettem ellene semmit. Vártam, behunyt szemekkel. Vártam a harapást, vagy azt, hogy a falhoz szorítson. Ehelyett csak a fülembe súgott:-Cseréld le ezt a ruhát. Hoztam újat.Rettegve kinyitottam szemem, úgy néztem előttünk álló, egész alakunkat mutató tükörbe. Mögöttem állt, úgy szorította testem. Elengedett, majd ágyam felé intett, ahol egy világos színű doboz feküdt. Kinyitottam s egy viktoriánus stílusú, fekete ruha várt benne.-Vedd át...-utasított. T&
...
Tovább »
Megtekintések száma: 485 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Mikor megérkezett, azt mondta csak azért jött, hogy odaadja nekem a meghívót és a meghívottak névsorát. Miközben a kezembe nyomta őket, felnéztem rá. Gonosz fény villant szemében, s én tudtam, hogy megint meg fog gyötörni. Ezúttal sem tévedtem... nem küzdöttem ellene... nem tiltakoztam, nem kiabáltam... nem sírtam. Bezárkóztam a fejemben és próbáltam nem figyelni a fájdalomra.Végzett velem, majd felöltözött. Ahogy szobám ajtaja felé sétált, hirtelen hátrafordult, mint akinek eszébe jutott valami. Szapora lé
...
Tovább »
Megtekintések száma: 496 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Tegnap újra meglátogatott... Mikor megláttam, nem mertem ránézni... tudtam, hogy megint azért jött, hogy...Már egy ideje minden egyes látogatásakor úgy érzem magam, mint a Kutya, amit Gazdája csak akkor ver meg, ha éppen rossz kedve van. Máskor kedvesen bánik vele, megsimogatja, becézgeti... a Kutya megnyugszik, hogy Gazdája mégis szereti. Gazda jó. Gazda sose bántaná őt ok nélkül. Kutya rossz. Aztán egy idő után a verés valamiért rendszeressé válik... a Kutya nem érti, hogy miért kapja. Kétségbeesve gondolkozik az okokon. Talán valami rosszat tett? Talán nem nyalta meg Gazdája kezé
...
Tovább »
Megtekintések száma: 434 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Napok óta nem tudok rendesen pihenni. Ha tudok is, akkor a történteket álmodom újra, olyan intenzíven, hogy az fizikai fájdalommal jár... Kísért... nem tudok szabadulni tőle.Tegnap is korán felébredtem, szinte még be sem sötétedett. Nem tudtam már aludni. Felöltöztem és görcsösen próbáltam gondolataim másfelé terelni, de nem sikerült. Mesterem még így sem hagyott nekem nyugtot. Felidéztem a találkozásunk, legelső harapását, azt, ahogy atyáskodott felettem az első néhány évben, mikor már megkövetelte, hogy Mesternek szólítsam, a legelső pofont... s végül a
...
Tovább »
Megtekintések száma: 473 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Éreztem, hogy már a közelben van, a félelem kezdett megbénítani.A szobámból nyíló erkélyen álltam és vártam, hogy megérkezzen. Mikor hátrafordultam, már ott is állt szobám ajtajában.Nem szólt semmit, csak felémnyújtotta kezét. Némán sétáltam felé, mikor közelebb értem hozzá, láttam, hogy majdnem az arcom magasságában van keze. Majdnem. Nyakam pont kinyújtott jobbjába simult. Pár percig várt, majd úgy húzott közelebb magához. Féltem tőle. Kutató szemeivel próbált a fejembe látni... hirtelen mozdult felém, én ugyanolyan hirtelen és ösztönösen próbáltam előle
...
Tovább »
Megtekintések száma: 453 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Orvul, hátulról támadt...Hihetetlen lendületével, valamint teljes testsúlyával a falhoz szorított, mozdulni sem bírtam.... Vadul megharapott. Sohase éreztem még korábban ekkora fizikai fájdalmat, s mégis... egyetlen harapásával okozta. Kétségbeesetten felnyögtem, ezúttal ténlyeg ki akartam szakadni a folytó ölelésből. Nem engedett, mégjobban a falhoz préselt. Karjai a vállamat és csípőmet szorították.Vállamat fogvatartó keze felcsúszott nyakam szabad oldalára, majd beletúrt a hajamba. Egy mozdulattal durván hátrarántotta fejemet, méginkább kiszolgáltatottá téve. Harapása m&eacut
...
Tovább »
Megtekintések száma: 463 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Hangtalanul sétáltam az éjszakában. Nem kisért senki más utamon, csak a fogyatkozó hold halvány fénye. Több nem is kellett nekem, remekül tájékozódtam a birtokomhoz tartozó kisebb erdők mindegyikében. Vigyázva hajlongtam a kusza ágak között. Néha egy-egy kiálló gyökérben megakadt a lábam, tövisben a gyászruhám, de így is hamar elértem célomat. Megálltam az aprócska sír előtt... majd leborultam. Remegő kézzel tisztogattam meg a tavaly óta ráhullott száraz levelektől és gallyaktól. Pár perccel később szintén remegő ujjakal simítottam végig a sírkőbe
...
Tovább »
Megtekintések száma: 496 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Az utóbbi pár éjszakában Mesterem mindig velem volt. Mindig. Kegyetlen játékot űz velem.Új játékszabályai szerint hirtelen tör rám, majd egészen addig marad, míg el nem gyengít. Éppencsak annyira, hogy erőtlenül küzdjek ellene. Hogy ne tudjam megvédeni magam. Hogy...Még legutoljára a padlóra lökött, de nem folytatta azonnal a szokott módszerét. Várt. Letérdelt mellém és az oldalamra fordított, éppen úgy, hogy lássam. A hajam kisimította az arcomból. Szórakozottan figyelte, ahogy kis patakokban folydogál még belőlem harapásának nyoma, eredménye.-Maggie, gyerm
...
Tovább »
Megtekintések száma: 473 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Már éreztem, hogy közeledik, de nem tudtam, milyen messze lehet. Idegesen vártam, hogy betoppanjon... Mióta nem harcolok ellene, azóta kezd újra kialakulni közöttünk az a kötődés, ami a Mester-Tanítvány kapcsolatokat jellemzi. Kölcsönösen megérezzük a másik jelenlétét, illetve a későbbiekben már a fejemben is tud olvasni.Próbáltam elhessenteni a gondolatot, hogy nem lehet újra titkom előtte. Hogy figyelemem lekössem kinyitottam hálószobám erkélyére vezető ajtót... fülledt volt benn a levegő. Mire visszafordultam, Mester már ott állt a szobám ajtajában; uralkodnom kellett magamon, nehogy hang
...
Tovább »
Megtekintések száma: 456 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Nem tudtam, aludni, álmatlanul forgolódtam.Ha csak egy kicsit is le tudtam hunyni a szemem és átadni magam az öntudatlanságnak, ugyanazt éltem át, amit tegnap. Újraálmondtam az egészet, mintha egy végtelenített filmet látnék. De ez rosszabb volt.... álmomban is nyakamon éreztem lehelletét, testemen a testét. Próbáltam ellökni magamtól, de nem ment...Sikítva ébredtem. Beletelt pár percbe, míg sikerült tisztáznom magamban, hogy már nincs ott velem, egyedül vagyok ágyamban... végre lenyugodtam kissé. Észrevettem, hogy hideg verejtékben úszok, hajam csatakosan tapad arcomra. Kisimí
...
Tovább »
Megtekintések száma: 485 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Megtekintések száma: 475 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Megtekintések száma: 517 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
Megtekintések száma: 519 |
Hozzáadta:: Liza |
Dátum: 2012-02-01
|
|
|
