Gonosz bűnök árnyékban egy kisgyermek sírását hallani.Elméjének sötét oldalából tiltott dolgokat rajzol, apró, remegő kezeivel... egy kislányéi ezek, kiről mindenki tudja, hogy egy teljesen másik világba tartozik. Egy világba, mely telve van szeretettel... Hiába próbálkozik, már nem tud elaludni, az Álom messzire elkerüli, hiszen tudja jól, hogy nemsokára el kell mennie.Egy gyermek sír, miközben a varázslatos kötelékekre vár, mik majd megragadják, s a másik oldalra húzzák, nem eresztve Őt többé. E földi emlékei egyre halványodnak. Rémlik, mintha sokszor mondták volna neki, hogy ne féljen a szörnyetegektől, melyek ágya alatt rejtőznek... mostanra ők lettek legjobb barátai, de otthonuk már nem a fekhelye alatti régiók, hanem gyermeki gondolatai mögött, fejében terül el.Keserves sírását egyre csak hallani, bűnök árnyaiban, míg egy jobb világról, saját világáról álmodik, tágra nyílt szemekkel. Minden vágya, hogy sétapálcás Mesterének szerető karjaiban elmerüljön, bár tudja, hogy maga mögött kell hagynia ezt az életet s nem ez lesz majd sem napja, sem a módja.
|
