Mi az ami a legjobban mérgezi az emberi lelket? A sok szenny, ami a tévéből árad felénk? Az, ha nem törődnek vele? Az elvesztett hit? A fizikai értelembe vett mérgek? Vagy visszautalva az előző bejegyzésemre: a bizonytalanság?Ez utóbbi ha nem is mérgezi, de egy idő után elég szépen fel tudja őrölni a lelked...Szerény véleményem szerint az egyik legjobb méreg a szerelem. Elég csak végignézni a híreket: megölte, megszúrta, lelőtte, felvágta az ereit, lemészárolta, elitta a máját. Hány és hány őrültséget tesz meg érte az ember? Hány és hány lélek tört meg miatta? Hányan és hányan lettek öngyilkosok? MIATTA?! És ez mind, mind a szerelem hatása. Most próbálhatod észheztéríteni azokat, akik vak szerelmesek, meg azokat is akik épp a csalódás mocsarában vergődnek, de nem fog sikerülni. És miért nem? Mert a vak: tényleg vak. Nem lát, nem hall, hiába fogadta meg neked is és magának is, hogy nem fog semmi őrültséget, legfőképpen hibát elkövetni a kapcsolatában. Ami feltehetőleg éppen csak most indult el. Az első találkozás után általában elveszti a szerelmes ember a józan ítélőképességét, elborítja a rózsaszín köd minden érzékszervét, olyannyira, hogy még a legjobb barátaira sem hallgat. Néha el is hanyagolja őket.Aki meg most csalódott, az valószínűleg olyan friss, vagy olyan mély sebet kapott, hogy úgy érzi már nincs is miért tovább folytatnia. Hiába mondják neki, hogy túl lehet élni. Ilyenkor mindig eszébe jut, hogy mit is mondtak neki először. "Nahááát, első szerelem? Sohase lesz többet ilyen édes." Hja, igen. Csak azt felejtették el megemlíteni, hogy a vége annál keserűbb... Itt visszautalnék megint az előző bejegyzésemre, ugyanis mindenki más. Másként éli meg az érzelmeket, van aki sokkal mélyebben, van aki nem törődik vele. Van aki kifelé mutatja a csalódottságát, sír, kiabál toporzékol. Van aki befelé éli meg az érzelmeit, a világért ki nem mutatná. Maximum leírja. Névtelenül, álnévvel, vagy éppen egy hamis profilfotó mögé bújva. De a fájdalom még sokáig megmarad így is, úgy is. Végülis.... Mindig az első a legemlékezetesebb...
|
